A település története:

Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-nyugati sarkában helyezkedik el az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában.

(a képekre kattintva megtekintheti
nagyobb méretben őket)

Trizs község a szárazvölgy felső végén, a Csörgős patak mentén, igen régen kialakult magyar település. Írásos adat fennállásáról 1275 óta van, de már előzőleg is lakott terüilet volt. A környék királyi birtok volt és a királyi őrök , akik az erdőket, vizeket őrizték, települtek meg itt.

A környékbeli szlávok anyanyelvükön Strizs elnevezéssel illették a helyet, ami "(őri"szót jelent. Ebből adódik a jelenlegi Trizs elnevezés.
Az egykori Gömör vármegyéhez tartozó község határában koraközépkori vasolvasztó telepeket tártak föl a régészeti kutatások, melyek közül az egyik eredeti állapotában kiemelt "bucakemence" ma a rudabányai múzeumban található. Vasolvasztó telepek hagyományos faszénégető telepekhez kapcsolódtak, de a közeli mészkő előfordulások miatt a mészégetés is jelen volt.

1496-ban a tornaaljai család a földesura. A főurak hatalrnaskodása itt is tapasztalható. 1556-ban Bebek György miután Vay András Szendrő várába záratta, megtámadta ennek nemesi kastélyát Trizsben, elfoglalta és minden értékét elrabolta.
A köves meredek hegyoldalakból álló terület földművelésre kevésbé alkalmas, inkább az állattenyésztés volt jellemző.

1696-ban külön nemesi és paraszti bírája volt a falunak. A sah csapás miatt a lakosság kétszer is kicserélődött. 1773-ra a magyar mellett jelentős volt a felső részről betelepült pásztor lakosság

Különösen kifejlődött a juhászat a XVI. század második felében, amikor a lakosság állandó nyugtalanságban élt a török zaklatás miatt. Lakói évről évre a juh dézsmajegyzékében szerepeltek, s csak juhai után adóztak. 1564-ben a török hódoltság miatt lakatlan, és 13 évig a falu üresen állt. A zaklatások miatt később is gyakran menekülnie kellett a lakosságnak. 1860 után az elnéptelenedett falu telkeit a nemesség szerezte meg, s később kuriális faluként írták össze.